Az Egyesült Államok peres eljárása mögött: Kína e{0}}cigaretta tengerentúli terjeszkedése az intézményi kereskedelmi háború szakaszába lépett

01 Egy mérföldkőnek számító esemény: A „végleges tilalmi” indítvány az NJOY kontra Elf Bar ügyben
Október 9-én a kaliforniai Southern District Federal Court együttes indítványt kapott -
Az Elf Bar gyártó I Miracle (Hong Kong) Co., Ltd. és a Shenzhen I Miracle Technology Co., Ltd. megállapodott abban, hogy a bíróságnak végleges végzést kell kiadnia (Permanent Injunction),
megtiltják az ízesített dohánytermékek értékesítésére vonatkozó kaliforniai tilalom megsértését.
Ha a bíróság jóváhagyja, ez azt jelentené, hogy a kaliforniai Elf Bar - akár közvetlenül, akár közvetve értékesítve - véglegesen betiltásra kerülne.
Még akkor is, ha a vállalkozás az államon kívülről szállít, mindaddig, amíg "tudatosan vagy tudnia kellett volna", hogy a termék Kaliforniába fog áramlani, a tilalom megsértésének minősül.
Ez a tilalom, bár csak Kaliforniát célozza, mérföldkőnek számít az iparágon belül.
Ez nem csak azt jelenti, hogy az Egyesült Államok legnagyobb államában egy kínai vállalat üzletét törölték, hanem azt is szimbolizálja, hogy az amerikai piac új versenyszakaszba lép -
"A Compliance Elite Era", egy olyan korszak, ahol a szabályok, a perek és a rendszerek határozzák meg az életet és a halált.
02 Egyedi esetektől jelzésekig: "intézményi váltás" az Egyesült Államok e-cigarettapiacán
A hagyományos üzleti logikában a verseny a termékektől, márkáktól és csatornáktól függ;
Az Egyesült Államok e-cigarettapiacán azonban a verseny első szintje már régóta a „jogilag legális-e”.
Az elmúlt két évben az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága (FDA) de facto piaci küszöböt határozott meg a PMTA (Pre{0}}Marketing Tobacco Product Application) révén.
A PMTA jóváhagyásával nem rendelkező termékek elméletileg "illegális értékesítésnek" minősülnek.
A piac tényleges helyzete azonban a következő: Kínai márkájú termékek százai továbbra is szürke övezetben működnek; hatalmas különbségek vannak az egyes államok között a bűnüldözés terén; a fogyasztói kereslet továbbra is növekszik. Ez nagyszerű túlélési teret adott a kínai márkáknak, és egy olyan "slágermárkát" is létrehoztak, mint az Elf Bar, amely egykor az Egyesült Államok e-cigarettapiacának közel 40%-át foglalta el.
Az Elf Bar eset azonban azt mutatja, hogy: A szürke területen lévő hely gyorsan összenyomódik.
A jogi pereskedés és a szabályozási koordináció új "piacirányítási módszerré" válik az Egyesült Államokban.
03 A pereskedés mint versenystratégia: A jogi eszközök „intézményi árkát” érdemes figyelni. A pert nem a kormány, hanem a versenytársak indítják.
Ez egy tipikus amerikai{0}}stílusú piaci stratégia:
"Nem az árháborúkra támaszkodom, hanem elveszítem a jogi képesítésedet."
Ennek a megközelítésnek az ereje a következőkben rejlik: A végleges végzés megszerzése után a bíróság végzése egyenértékű a közigazgatási jogalkalmazással; minden folyamatos értékesítési magatartás „bíróság megsértéseként” tekinthető; a platformok (például az Amazon, a forgalmazók, a kiskereskedők) kénytelenek lesznek eltávolítani őket; ugyanakkor az FDA, a CBP (vám) ezt alapul veheti további vizsgálatok lefolytatásához. Így egy „polgári pernek” tűnő ügy,
lényegében a „piaci tisztázás” szerepét töltötte be.
A jövőben ez a megközelítés nagy valószínűséggel szabványosított fegyverré válik az amerikai hazai márkák számára: "Használjon megfelelőségi peres eljárást a kínai márkák megszüntetésére, használja bírósági akadályokat a piaci részesedés rögzítésére."
04 A kereskedelmi háborútól az intézményi háborúig: a kínai márkák "láthatatlan bekerítéssel" találkoznak. Ezt látva felmerülhet a kérdés: "Ez a kereskedelmi háború új formája?"
A válasz igen, de ez inkább rejtett és intézményesült.
A múltbeli kereskedelmi háborúkban vámok, kvóták és tilalmak révén közvetlenül a kínai exportot célozták meg;
Az Egyesült Államoknak már nincs szüksége politikai eszközökre -
Saját jogrendszerét, szabályozási standardjait, közvélemény-értékeit használja fel egy új versenyrend kialakítására.
Ezt a jelenséget nevezhetjük:
"Rendszeres kereskedelmi háború"
Jellemzői: Jogi forma -, amely nem sérti a WTO szabályait; A hatékonyság - módszeresen kizárhatja a nem-hazai versenytársakat; Nehéz ellensúlyozni - A külföldi vállalkozásoknak kevés esélyük van diplomácia vagy választottbírósági eljárás útján beavatkozni.
Egy mondatban összefoglalva: A tarifakorlátokat lehet tárgyalni, de az intézményi akadályokat lehetetlen.
05 Az „intézményi kereskedelmi háború” alapvető logikája 01 Igazságügyi + szabályozási koordináció: A bírósági ítéletek, az FDA bűnüldözése és a vámvégrehajtás zárt hurkot alkotnak.
Ha egyszer egy vállalkozást „jogsértőnek” ítélnek meg, szinte nincs hová menekülnie. 02 Erkölcsi indoklás: A csomagolási perekben gyakran szerepel a „tinédzserek egészségének védelme” és az „illegális termékek visszaszorítása” névként,
természetes legitimitás megszerzése a politikában és a közvéleményben. 03 Magas küszöbérték-megfelelőségi szűrési mechanizmus: A PMTA-ra jelentkezés több mint egymillió dollárba kerül, és több évig is tart.

Emiatt a kis- és közepes méretű{0}}márkák szinte képtelenek belépni az Egyesült Államok piacára. Ennek eredményeként az Egyesült Államok jogilag-vezérelt piaci oligarchikus struktúrát alakított ki,
csak a "megfelelőségi elitek" maradhatnak fenn.
06 Három kockázat a kínai e-cigaretta-vállalkozások számára 1 Jogi kockázat: Bármikor engedélyt kaphat
Minden, az FDA által nem jóváhagyott terméket a versenytársak peres eljárással engedélyezhetnek. 2 Ellátási lánc kockázata: Csatorna meghibásodása
A tilalom kiadásakor a forgalmazók és a kiskereskedők azonnal leállítják az együttműködést, és a raktáron lévő termékeket is lefoglalhatják vagy visszaküldhetik. 3 Márkakockázat: A közvélemény által megcímkézett
A beperelt márkát a média gyakran "illegális" és "tinédzserekre ártalmas" címkékkel és más negatív címkékkel látja el, ami hosszú távú-márkakárosodást. 07 okoz kínai vállalatok válaszai és áttörő ötletei.
A jövőben a márkák nemcsak a dizájnt és az ízlést fogják vizsgálni, hanem azt is, hogy "legálisan létezhet-e". 02 Közösen létrehozzák a China E-cigarette Compliance Alliance-t, hogy megosszák a nemzetközi megfelelőségi konzultációs erőforrásokat, szabványrendszereket, jogi tanácsadókat és tanúsítási szolgáltatásokat,
az általános diskurzus erejének „kollektív megfelelés” formájában történő fokozása érdekében. 03 Ragadja meg az intézményi csúcsot a feltörekvő piacokon. Délkelet-Ázsiában, a Közel-Keleten és Latin-Amerikában népszerűsítse a „helyi jogi regisztrációt + megfelelőségi címkéket”,
és előre ki kell alakítani a szabványos kimenetet. 04 Hozzon létre egy tengerentúli jogi védelmi rendszert. Aktívan figyeljen az amerikai állami bíróságok és az FDA dinamikájára, és tegyen előzetes bejelentéseket, és vegyen fel jogi képviselőket,
a hirtelen betiltások elkerülése érdekében. 08 Jövőbeli trendek: A „vad növekedéstől” a „megfelelőségi elitizmusig” Az elmúlt öt évben a kínai e-cigarettagyártó cégek becsapták a világot ellátási láncuk sebességével és termékkreativitásával;
A következő öt évben a verseny kulcsszava az "innovációról" az "intézményi erőre" tolódik el.
Ez nem rossz dolog.
Azok a vállalkozások, amelyek át tudják lépni az intézményi küszöböket és jogilag fennmaradnak a szabályozási rendszerben, azok a "megfelelőségi elit", amelyek szilárdan helyt tudnak állni a globális tőke- és márkaökoszisztémában.
Az Egyesült Államok piacán uralkodó nagy nyomás egyfajta kényszer - arra kényszeríti a kínai e-cigarettákat, hogy az „ipari osztalékról” az „osztalékszabályozásra” térjenek át.
Következtetés: A megfelelés a jövő útlevele. A vámháborútól a megfelelési háborúig, az árháborútól az intézményi háborúig,
a kínai e{0}}cigarettaipar a globális verseny új kereszteződésében áll.
Napjaink globálisan szigorúbb szabályozásában a globálissá váló kínai márkáknak meg kell tanulniuk egy dolgot:
Nemcsak jó termékeket kell készíteniük, hanem "a törvény által elismert jövőt" is meg kell teremteniük.